A gyermekkori stressz oka és lehetséges kezelése
A gyermekkori stressz oka és lehetséges kezelése
A stressz napjainkban népbetegségnek számít. Mi, felnőttek nap, mint nap tapasztaljuk saját magunkon, hogy a hétköznapi rohanás és hajtás miatt gyakran vagyunk idegesek és feszültek. Azonban a stressz nem csupán a nagykorú társadalmat érinti. Sajnos egyre többször szenvednek a stressztől az iskolás, de még az óvodás korú gyermekek is, hiszen nekik is alkalmazkodniuk kell a környezethez, a családhoz, a tanáraikhoz és társaikhoz.
Mi váltja ki?
A stressz egy folyamatosan ideges és feszült állapot, amely a szervezet válasza egy vagy több olyan negatív ingerre, amely tartósan fennáll. A stressznek számos oka lehet, azonban eltérő, hogy mi váltja ki felnőtteknél és gyerekeknél.
Míg a felnőttek esetében a leggyakoribb okok a kimerültség, pszichoszomatikus betegségek és depresszió, valamint nehézségek az összpontosításban, koncentrációban, addig a gyerekeknél más jellegű problémák okolhatók. A gyermekkori stressz esetében azt vizsgáljuk, hogy mióta áll fenn a kiváltó állapot. Ez alapján a stressz okai lehetnek gyors, hirtelen változások vagy hosszan tartó események is.
Hirtelen változás lehet egy családtag halála vagy épp kistestvér születése, a költözés, ahogyan a szülők új kapcsolata is, vagy egy baleset, műtét. A barátok, osztálytársak, esetleg tanárok változása szintén ide sorolandó. Ezzel szemben a hosszantartó események olyan állapotok, amelyek már régebb óta jelen vannak a gyermek életében: elhúzódó családi próblémák, létbizonytalanság, túlzó elvárások a szülők vagy pedagógusok részéről, vagy pont ennek az ellenkezője, amikor elvárások és keretek nélkül létezik a gyermek. A külsőségek szerepének felerősödése és a világ kilátástalansága ugyancsak okozhat stresszes állapotot.
Óvodából iskolába lépés alkalmával is sokszor jelentkezik a gyerekeknél pótcselekvés – körömrágás, hajcsavargatás, szájrágás… -, hiszen az egész napos mozgást, udvari és benti játékot felváltja a napi minimum 5 órás ülés és koncentrált figyelés. Ez nagy változás a kisgyermekek életében, sokszor ezért érdemes idejében gondoskodni a megfelelő napi mozgásmennyiségről.
A gyermekkori stressz tünetei
A gyermekkori stressz leírására nincs egy egységes tünetegyüttes, ugyanis minden gyermekre máshogyan hat, minden gyerek máshogyan mutatja ki és eltérő módon vezeti is le. Az azonban mindenképp árulkodó, ha a viselkedésében gyökeres változás következik be.
A viselkedésbeli változás sokféle módon manifesztálódhat:
- a gyermek ingerültté és agresszívé válik
- nyugtalanság vagy figyelemzavar alakul ki
- a korábban közvetlen és nyílt gyermek egyszerre zárkózott és visszahúzódó lesz
- hirtelen alvásproblémák és rémálmok gyötrik
- túlzott számítógép -, tv – és telefonhasználat, függőség
- lógás az iskolából, gyakori késések
- sűrűn előforduló fej – és hasfájás, esetleg hasmenés, hányás, amelynek a hátterében nem áll betegség vagy szervi baj
- körömrágás, körömkapargatás, vagy épp a körömágybőr rágcsálása, piszkálása
- hajtépés, fokcsikorgatás, váratlanul kialakuló beszédzavar
- étvágytalanság, vagy épp ellenkezőleg: falási rohamok és nassolás
Ha bármelyiket is tapasztaljuk a gyermekünknél, érdemes odafigyelni rá és megvizsgálni az okát.
Stresszoldás a gyermekeknél
Mindig, de akkor, ha felmerül a stressz különösen fontos, hogy a szülő és a gyermek között szeretetteljes, bizalmi kapcsolat legyen. Ha a gyermek biztonságban érzi magát, bátran mer segítségért fordulni a szüleihez. Töltsünk minél több időt a gyerekünkkel és beszélgessünk vele őszintén és nyíltan bármiről.
Kiváló stresszoldó a sport, ezért érdemes a rendszeres mozgást beépíteni a gyermek életébe.
Ahogyan a felnőtteknek, a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy egyedül tudjanak lenni. Ilyenkor a saját kis világukba visszavonulva átgondolják a dolgaikat és bizony ez is segíthet abban, hogy oldódjon bennük a feszültség.
Elengedhetetlen a napi rutin és a keretek kialakítása, mert ez ad biztonságot a gyermeknek. Legyen meg a napirend, ami magában foglalja az ébredés és lefekvés, valamint az étkezések időpontját, illetve a tanulás és a játék idejét.
Nagyon fontos, hogy a gyermek megtanulja kezelni a stresszt, mert ez elkíséri egész életén át, kihat a későbbiekben is. Ha már gyermekkorában megtalálja azt a stresszoldó módszert, ami segít neki a feszültség enyhítésében, könnyebben tudja kezelni felnőttként is az őt érő negatív hatásokat. Sokszor – leginkább a fizikai pótcselekvések enyhítésére - megoldást nyújthat a sport, vagy egy stresszlabda, amit tulajdonképpen bárhová magával vihet a gyerkőc. Amennyiben nem találjuk elegendőnek a több együtt töltött időt, és hiábavalónak bizonyul a sok beszélgetés is, mindenképpen ajánlott külső segítséget, pszichológust is bevonni, hogy vele együtt megtaláljuk a megfelelő módszert a feszültség oldására, a probléma feltárására és megszüntetésére.
