suliBLOG
Sajnos nagyon aktuális téma a betegség, az iskolai, óvodai hiányzás. Most még a pillanatnyi rosszullétekkel, akár az időjárás okozta fejfájással is napokig, hetekig otthon tartják elővigyázatosságból a gyerkőcöket. Ilyen ez a Covid időszak, de a téma mindig aktuális, hiszen különböző okoknál fogva elkerülhetetlen, hogy néha hiányozzon a gyermek a suliból akár huzamosabb ideig is. Ha egy gyerek hosszabban beteg vagy esetleg műteni kell, az már önmagában aggodalomra adhat okot a szülőnek és a gyermeknek egyaránt. Sok minden felmerül ilyenkor, többek között az is, hogy a kialakult helyzet miatt mennyit fog hiányozni az iskolából és hogyan tudja pótolni, hogy ne kerüljön hátrányba a társaihoz képest.
A 21. századi információs társadalomban csak az tud eredményesen érvényesülni, aki képes a rá zúduló hatalmas információhalmazból kiszűrni a számára lényegeseket. Ehhez elengedhetetlen az önálló információszerzés, ami feltételezi a gyakorlatot az internet- és könyvtárhasználatban, valamint a tájékozódásban. Ez pedig kizárólag akkor tud megvalósulni gyorsan és hatékonyan, ha az ember érti azt, amit olvas.
Az értő olvasás tehát napjainkban akár létszükségletnek is tekinthető, éppen ezért olyan óriási probléma, hogy a nemzetközi felmérések általában azt tükrözik, hogy hazánkban bizony sokan nincsenek ennek birtokában.
Számos alternatív pedagógia létezik, melyek közül az egyik legismertebb és legnépszerűbb a Maria Montessori nevéhez fűződő Montessori-módszer. A rendszer az 1980-as évek óta terjed világszerte és elsődleges célja, hogy a gyermeket önállóságra tanítsa. Montessori pedagógiája nem a tudás megszerzésére fekteti a hangsúlyt, hanem a személyiség fejlődésére és a képességek fejlesztésére. Ennek köszönhetően napjainkban kifejezetten aktuális és hatékonyabbá teszi mind az otthoni, mind az iskolai nevelést.
Szülőként hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy akkor tesszük a gyerekünkkel a legjobbat, ha hagyjuk játszani és egyáltalán nem vonjuk be a házimunkába. Felsejlik még a saját gyerekkorunk, amikor nekünk bizony segítenünk kellett mosogatni, port törölni vagy akár porszívózni. Egyáltalán nem megerőltető, mi akkor mégis a világ legnagyobb igazságtalanságának éltük meg, és talán meg is fogadtuk, hogy ha nekünk gyerekünk lesz, nem kell részt vennie az otthoni teendőkben.
Pedig kutatásokkal bizonyított tény, hogy egyáltalán nem ártalmas a gyerekekre a házimunka, sőt, nagyon is hasznos a számukra. Már egészen pici kortól, akár 2-3 évesen is tudnak segíteni, és a takarítás, pakolás számos olyan képességet és készséget fejleszt, amire később is szükségük lehet, nem ritkán az iskolában és még a munkaerőpiacon is.
Alig van hátra néhány hét az iskolából és annak ellenére, hogy az idei tanév nem pont úgy alakult, ahogyan azt terveztük, a tanév vége megállíthatatlanul közeleg. Ez pedig azt jelenti, hogy vele együtt az év végi hajrá is a jobb jegyekért. Ilyenkor már mindenki fáradt, ideges és türelmetlen, most meg aztán pláne, ettől függetlenül a dolgozatok és számonkérések most jönnek igazán. Mert kell a jegy a lezáráshoz vagy a javításhoz.
Kint már jó idő van, ráadásul most már sokáig van világos is, és egyébként sincs az egészhez már semmi kedve, mégis valahogyan rá kell venni a gyereket, hogy egy kicsit tartson még ki. Még egy kicsit vegye komolyan, és még egy kicsit bírja ki, és tanuljon. Pár hét és kezdődik a vakáció, de addig még bizonyítani kell.
Az emberiség kb. 15-20 %-a balkezes. Ez a viszonylag alacsony arány nem csupán a genetikának köszönhető, nagyban meghatározza az is, hogy az egyes korokban mi volt a balkezesség társadalmi megítélése. Nem is olyan rég még a fejlett országokban is az volt a szokás, hogy a balkezeseket átszoktatták arra, hogy a „szép” kezüket használják.
Ne csodálkozzunk ezen, hiszen gondoljunk csak a magyar nyelvre. Számos olyan negatív kifejezésünk van, ami a bal szóból ered: balsors, balszerencse, kétbalkezes, baleset, ballépés, balsejtelem. Ezzel szemben több európai nyelvben is a jobb szó nem csupán az oldalt, hanem a jót és a hibátlant (pl.: angol – right, német – recht, szláv nyelvek – prav) , sőt, van olyan is, ahol magát a jogot is jelenti.
Közeledik lassan a tanév vége, ezzel együtt az évvégi hajrá, hogy minél szebb legyen a bizonyítvány. Egyre nagyobb divat lett ugyanis a gyerek kitűnő bizonyítványát kiposztolni a közösségi média felületekre. Azon szülők büszkesége persze érthető, akiknek a gyermeke ilyen bizonyítványt produkál, de mi a helyzet azokkal a gyerekekkel és szüleikkel, akiknél becsúszott 1-2 négyes, ne adj isten, még rosszabb jegy? Arra az eredményre nem lehet büszkének lenni? Egyáltalán csak a kitűnő bizonyítvány ér valamit? Tényleg muszáj kitűnőnek lenni?
Évente többszáz középiskolás dönt úgy, hogy cserediákként világot lát. Ez nem is csoda, hiszen azon túl, hogy ez egy életre szóló kalandot jelent, számos egyéb előnye is van annak, ha valaki cserediákként tölt el néhány hetet vagy hónapot egy idegen országban. Nyelvtanulás, barátságok, egy új család, egy másik kultúra felfedezése és megismerése. Ez csak néhány azok közül, amit egy ilyen program ad a fiataloknak. Ha esetleg ti is azon gondolkodtok, hogy belevágjatok-e egy ilyen programba, összegyűjtöttünk néhány hasznos tudnivalót, ezzel is megkönnyítve a döntést.
Manapság, amikor a klímaváltozás szembetűnő jeleit a saját bőrünkön tapasztaljuk – gondoljunk csak az idei télre, amikor szinte nem esett a hó és nem egyszer volt 15 fok – elengedhetetlen, hogy a gyermekeinket arra neveljük, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjanak maguk után. Már a legkisebbek is fogékonyak erre, ezért érdemes minél kisebb korban elkezdeni.
A dadogás a világ népességének kb. 1 %-át, tehát nagyjából 70 millió embert érint, négyszer több férfit, mint nőt. Gyerekkorban ez az arány kicsit magasabb, a fiatal korú lakosság 5 %-a érintett. Annak, hogy a dadogás gyerekkorban gyakrabban fordul elő az az oka, hogy a gyerekek többsége felnőtt korára kinövi ezt a beszédhibát.
A dadogás nem más, mint egy beszédzavar, ami a beszéd ritmusát megakasztja. A dadogó pontosan tudja, hogy mit szeretne elmondani, de ebben a hangok akaratlan elnyújtása és ismételgetése, valamint a túl hosszú szünetek megakadályozzák.