Húsvéttal kapcsolatban nagyon sok minden eszünkbe juthat: a tavasz, a feltámadás, a hímes tojás, a locsolkodás, a sonka és a kalács, a többnapos ünnep. Mert ünnep ez a javából, a kereszténység legnagyobb ünnepe, amihez számos szokás és jelkép kapcsolódik. A világon mindenütt megünneplik, hiszen a tavasz eljöveteléről még a nem keresztény népek is megemlékeznek.
Mit ünneplünk?
A húsvét a kereszténység legfontosabb ünnepe, amikor Jézus feltámadását ünnepeljük és ekkor ér véget a 40 napos böjt is. A Biblia szerint Jézust húsvét vasárnap előtt 3 nappal, nagypénteken feszítették keresztre, majd ezt követően vasárnap feltámadt. A 40 napos nagyböjttel az ő szenvedései előtt tiszteleg a keresztény közösség.
Mivel a húsvét mozgó ünnep, minden évben más és más dátumra esik. Időpontját az első niceai zsinat szabályozta 325-ben. Ez kimondja, hogy a húsvétot mindig ugyanazon a vasárnapon kell ünnepelni, ez pedig a tavaszi nap-éj egyenlőséget, azaz március 21-ét követő első telihold utáni vasárnap. Emiatt van az, hogy a húsvét időpontja mindig március 22. és április 25. közé esik.
Húsvéti jelképek
Az évszázadok során a húsvéti ünnephez számos jelkép kapcsolódott. A legjellegzetesebb ezek közül a húsvéti tojás, ami a termékenység és az újjászületés legősibb szimbóluma. A teremtés és a születés jelképe, hiszen az élettelenből az élőbe való átmenetet jelképezi. A tojásfestés összeforrt a húsvéttal, aminek ma már rengeteg módja van. Vehetünk készen tojásfestéket, de természetes alapanyagokat is használhatunk, de díszíthetjük a tojásokat matricával vagy szalaggal is.
A húsvéti ünnepkör egyik legkülönlegesebb állata a húsvéti nyuszi, amely ilyenkor tojást hoz a gyerekeknek. Ennek az eredete a germán mitológiában keresendő. Ostara, germán istennőnek volt egy madara, ami színes tojásokat tojt. Az istennő meg akarta viccelni a gyerekeket, ezért a madarat nyúllá változtatta. Így vált a húsvéti ünnep jellegzetes állatává a nyuszi, ami fészket rak és színes tojásokat rejt bele.
A húsvéti bárány ezzel szemben Jézust szimbolizálja áldozati bárányként. Ez az ünnep zsidó eredetére utal, hiszen ők voltak azok, akik első szülött fiaikért bárányt áldoztak fel. A zsidók a húsvéti ünnep időszakában az egyiptomi kivonulást ünneplik, ennek neve a pészah.
Nagyon fontos jelkép a barka is, amely a pálmaágakat szimbolizálja. A Jeruzsálembe bevonuló Jézust ugyanis ezzel köszöntötték, és emiatt szentelik meg virágvasárnap a barkát. A néphiedelem szerint a megszentelt barka megvédi a házat a villámcsapástól, ezért az eresz alá kell tenni.
Húsvét a nagyvilágban
Ahány ház, annyi szokás, és ez nagyon igaz a húsvéttal kapcsolatban is. Magyarországon Nagyszombaton feltámadási körmenettel, míg húsvét vasárnap istentisztelettel emlékezünk meg az ünnepről. Húsvét hétfő pedig már a locsolkodásé, ami egyedülálló magyar népszokás, és a rituális megtisztulás jelképe.
Oroszországban szintén tartják a 40 napos böjtöt, és jellegzetes piros tojásokat festenek, ami a feltámadást és az újjászületést szimbolizálja. Azonban nem piros, hanem a színaranyból készült Fabergé-tojások a leghíresebb orosz húsvéti jelképek. Ezeket III. Sándor orosz cár rendelte, és mai ismeretünk szerint mindössze 62 van belőle az egész világon.
Argentínában utcai felvonulásokkal ünnepelnek a családok, ahogyan Spanyolországban is. A görögök egy egész hétig ünnepelnek ilyenkor, és a húsvétot megelőzően 50 napig böjtölnek. Ők is piros tojást festenek, amivel Nagyszombaton versenyeznek is: összekoccintják és akié nem törik össze, az a nyertes. Grúzia a legfontosabb ünnepének tartja a húsvétot. A grúzok húsvét vasárnap előtt egy héttel vizes vattára búzát szórnak és várják, hogy kikeljen. Számukra ez Jézus feltámadását és az új életet jelenti.