A magyar oktatási rendszerrel kapcsolatban időről időre fellángol a vita, hogy szükség van-e a kötelező olvasmányokra. Ha igen, miért, melyekre és milyen formában? Ha pedig nem, akkor miért nem?
Vannak, akik úgy vélik, hogy jelenlegi formájában nem képes lekötni a gyerekek figyelmét, hiszen legalább 30 éve ugyanazok a művek szerepelnek és ezért nem is tudja beteljesíteni a célját. Túl hosszúak, nehéz a nyelvezetük és távol áll a diákoktól, nem értik, éppen ezért inkább a kortárs irodalomból kellene szemezgetni, amelyeknek a nyelvezete és a világa is közelebb áll a mai általános iskolásokhoz.
Mások pedig pont az ellenkezőjét gondolják. Az ő álláspontjuk szerint ezek a művek a magyar irodalom meghatározó alkotásai, amelyeket mindenkinek ismernie kell. Igenis fontos, hogy ezekkel a regényekkel találkozzanak a gyerekek az iskolában, tanuljanak és beszéljenek róluk.
Mi a célja a kötelező olvasmányoknak?
A kötelező olvasmányoknak kettős célja van: az egyik a tananyag átadása, a másik pedig az olvasás megszerettetése a gyerekekkel. Ahogy az irodalom órán, úgy a kötelező olvasmányok sorában is helyet kapnak olyan irodalmi művek is, amit egyébként nagy valószínűséggel ez a korosztály nem venne a kezébe. A kötelező olvasmányoknak köszönhetően az élből elutasítás helyett azonban megismerkedhetnek ezekkel a művekkel és lehetőséget kapnak arra is, hogy akár meg is szeressék.
Talán ennél is fontosabb a másik cél, azaz az olvasás megkedveltetése. Az olvasást ugyanúgy gyakorolni kell, mint ahogyan például a zongorázást. Minél többet olvas valaki, annál jobban és könnyebben megy neki, aminek köszönhetően már nem magára a cselekvésre, hanem az olvasás nyújtotta élményre tud figyelni. Át tudja magát adni, igazán tudja élvezni és értékelni azt, amit olvas.
Kötelezők másképp - közös olvasmányélmény
A fentieket folytatva azonban nem elképzelhetetlen az sem, hogy a korszakot, esetleg a témát meghatározva a diák dönthesse el, hogy mit olvas. A saját ízlésének megfeleően választ, olvas, majd azt bemutatja az osztálytársainak.
Ez a korosztály már érzékeny a külvilág történéseire, éppen ezért van is véleményük mindenről és ilyen módon beszélgetést lehetne kezdeményezni különböző társadalmi problémákról. Egy kortársuk beszámolóját hallgatva az ő érdeklődésüket is felkeltheti az adott mű, szívesebben elolvasnák, aminek köszönhetően megvalósulhat a közös olvasmányélmény.
Hogyan csinálják külföldön?
Ne legyenek illúzióink, kötelező olvasmányok szinte mindenütt vannak külföldön is. Magyarországhoz hasonlóan ott is olyan művek válnak kötelező olvasmánnyá, amelyek világirodalmi szempontból fontosak, vagy pedig az adott nemzet számára meghatározóak. A különbség csak a feldolgozás módjában van.
Külföldön elsősorban kreatívan, projektmunka keretein belül dolgozzák fel az egyes olvasmányokat. Az osztály együtt ismeri meg a szövegeket. Ez azt jelenti, hogy a tanár vagy nagyobbak esetében valamelyik diák olvassa fel a művet, és ha nem értenek valamit – legyen az egy szó vagy történelmi háttér, megállnak és megbeszélik. Ezt követően jeleneteket játszanak el belőle, alternatív befejezéseket találnak ki és megelevenítik a szereplőket. Ezzel közelebb hozzák az adott művet és az irodalmat is a gyerekekhez, amivel végső soron az olvasás szeretetét alakítják ki.