Közeledik lassan a tanév vége, ezzel együtt az évvégi hajrá, hogy minél szebb legyen a bizonyítvány. Egyre nagyobb divat lett ugyanis a gyerek kitűnő bizonyítványát kiposztolni a közösségi média felületekre. Azon szülők büszkesége persze érthető, akiknek a gyermeke ilyen bizonyítványt produkál, de mi a helyzet azokkal a gyerekekkel és szüleikkel, akiknél becsúszott 1-2 négyes, ne adj isten, még rosszabb jegy? Arra az eredményre nem lehet büszkének lenni? Egyáltalán csak a kitűnő bizonyítvány ér valamit? Tényleg muszáj kitűnőnek lenni?
Megfelelési kényszer
A kitűnő bizonyítvány mögött rengeteg munka van, ami mindenképp elismerésre méltó. Sok-sok óra tanulás, komoly önfegyelem már egészen kicsi gyerekként, precízen vezetett füzetek, mindig jól megírt lecke. Ha egy gyereknek ez jön magától, esetleg olyan szerencsés, hogy némi odafigyeléssel, egy kis tanulással megmarad a tananyag és jó jegyeket kap, az persze jó.
Ha viszont arról van szó, hogy a jó jegyek megszerzése és a kitűnő bizonyítvány kőkemény munkát követel meg a gyerektől, az nagyon nincs rendben. Általában egy kisiskolás még nem azért tanul, mert megérti, hogy ez a saját érdeke, hogy csak magáért, a saját jövőéjért teszi. Sokkal inkább arról van szó, hogy szeretne örömöt okozni a szüleinek és a tanítónak is. Ebben az esetben sajnos már inkább az motiválja a gyereket, hogy megfeleljen.
Ehhez pedig gyakran órákat kell tanulni, ami nagyon fárasztó. Arról nem is beszélve, hogy mekkora csalódást és kudarcot jelent egy rosszabb jegy. Ilyenkor nem ritka az sem, hogy a gyerek szorong, akár még fizikai tüneteket (hasfájás, fejfájás) is produkálhat és hosszútávon az egész tanulást megutálhatja. Higgyük el, hogy egyetlen kitűnő bizonyítvány sem ér ennyit, ilyen áron semmiképp sem kell kitűnőnek lenni.
Kimaradhatnak dolgok az életéből
Mivel egy kitűnő bizonyítványért nagyon sokat kell tenni, sokszor még otthon is órákat tanulni, ezeknek a gyerekeknek nem marad idejük másra, nem tudnak igazán gyerekek lenni. Főleg úgy, hogy gyakran még külön órákra is járnak és még sportolnak is.
Sokkal többet érhetünk el akkor, ha ugyan a gyerekünk bizonyítványa nem színjeles a tanév végén, de van ideje pihenni, játszani és a kortársaival lenni. Ezekre az élményekre, a kikapcsolódásra ugyanúgy szüksége van egy iskolás gyereknek az egészséges fejlődéshez, mint a jó bizonyítványra.
És itt most jó bizonyítvány alatt természetesen nem azt a bizonyítványt értjük, amiben csak ötös szerepel. A lényeg az, hogy a gyerek önmagához képest teljesítsen jól. Ha egyszerűen nem egy matematikus palánta, nem kell kisajtolni belőle a jelest matekból, kémiából és fizikából is, hiszen biztosan meg fogja állni az is a helyét az életben, aki nem volt ötös az említett tárgyakból.
Nem biztosíték semmire
Számtalan példát láthatunk magunk körül arra, hogy az, hogy valaki jól tanul, sőt, esetleg kitűnő, nem biztosíték semmire. Az állásinterjúkon a legritkább esetben kérik el a bizonyítványt, mert az életben inkább arra kíváncsiak, hogy mit tud az ember valóban. Az internetnek és az okostelefonoknak köszönhetően a tárgyi tudást ma már mindenki a zsebében hordhatja, és bizonyos készségek és kompetenciák nem attól alakulnak ki, hogy valaki minden évben tiszta ötös bizonyítványt vitt haza.
Lehet, hogy sokkal többet tud majd kamatoztatni abból a gyerek, ha a tanulásra szánt időben inkább egyéb képességeit fejleszti, esetleg olyan hobbit tanul és végez, amiben aztán tehetségesnek bizonyul. Ez persze nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem kell foglalkozni a tanulással és lehet bukdácsolni, csak arra szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy nem kell minden áron kitűnőnek lenni.