Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Az iskolai értékelés hatása a gyerekekre

Iskolai értékelésA legtöbb szülő azokat az értékelési módszereket alkalmazza a gyerekeinél, amit nála is alkalmaztak gyerekkorában. Ezért van az, hogy a szülők többsége ma is ahhoz ragaszkodik, hogy az értékelés érdemjegyekkel történjen, mert azt ismeri, azt tudja beazonosítani. Ez azonban nem feltétlenül jó, mert az iskolai értékelés ennél összetettebb és a gyerekekre gyakorolt hatása is komolyabb.

A jegyekkel történő teljesítményértékelés ugyanis nem tud olyan árnyalt képet adni, mint a szöveges értékelés, és egy-egy jegy nem is biztos, hogy a tudást is hűen tükrözi. Arról nem is beszélve, hogy feszültséget kelt a gyermekben, ha nem tud elég jó jegyeket szerezni, ez pedig hat az önértékelésére és a személyiségfejlődésére is.

 

Osztályozási rendszer

Magyarországon ma is az 1950-ben bevezetett ötfokú osztályozási rendszer él, melyet szovjet mintára alkottak meg. Ebben a tanulmányi eredményt 5, míg a magatartást és a szorgalmat 4 jegy értékeli. Alsótagozaton az első osztályban nem kapnak még érdemjegyet a diákok, csak szövegesen értékelik a teljesítményüket, de második osztálytól kezdve az ötfokú skála alapján kapnak osztályzatokat.

 

Az érdemjeggyel történő értékelés hatása

A csupán érdemjeggyel való értékelés nem a legszerencsésebb megoldás a teljesítménnyel kapcsolatos visszajelzésre. Az egyik leggyakrabban megfogalmazott kritika az, hogy az osztályzatok miatt a tanulók elveszítik belső motivációjukat a tanulásra. Az lesz a fontos, hogy jó jegyet kapjanak és nem az, hogy biztos tudást szerezzenek. A jegy csupán külső motiváció, emiatt pont az érdemjegyek lesznek azok, amelyek gátat szabnak annak, hogy a gyerekek élvezzék a tanulást, és arra figyeljenek, hogy mit is tanulnak.

Mivel osztályzatokkal történik az értékelés, az lesz a fontos, hogy a gyerek jó jegyet kapjon, ami azt eredményezi, hogy maga a tanulási folyamat elértéktelenedik a sikerrel szemben. Arról nem is beszélve, hogy emiatt a diákok olyan feladatokat igyekeznek választani, amelyek egyszerűbbek és nem feltétlen kell hozzájuk kreativitás, mert félnek az alulteljesítés kudarcától, tehát attól, hogy esetleg rosszabb jegyet kapnak.

Mindemellett az érdemjeggyel történő értékelés hatása fejlődéslélektanilag sem elhanyagolható. Komolyan hat az önértékelésre, főleg kisiskolás korban, amikor az még csak kialakulóban van. Az iskolába kerülve a kisgyerek még nem tudja különválasztani magában azt, hogy a jegyet a teljesítményére kapta, ő azt automatikusa a személyére veszi. Ez pedig hozzájárulhat a későbbi önértékelési zavarokhoz, ami pedig további egyéni és társas problémát generál, nem beszélve a stresszről, amit a gyermekben gerjeszt.

 

Az árnyalt értékelés alternatívát jelenthet

Dolgozatjavítás

A hagyományos értékelés alternatívájaként jelent meg hazánkban is a szöveges, egész pontosan az árnyalt értékelés. Ennek lényege, hogy a gyerek nem egyedül tanul és a tanár sem egy kívülálló ellenőrző szerepből méri le azt időnként, hogy hol tart a diák. A tanár is résztvevő és a tanulás a közös munka, valamint az együttműködés eredménye. Ebből következik, hogy az értékelés sem csupán a tanulónak ad visszajelzést a munkájáról, hanem a tanárnak is, emiatt az ő érdeke is az, hogy a diák megtanulja a tananyagot.

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy akkor igazságos az értékelés, ha az egyformán minősít mindenkit, egyformán kezeli az összes gyereket. Azonban a gyerekek nagyon különböznek és a teljesítményük sem egyforma, éppen ezért lehetetlen egyformán értékelni őket. Az árnyalt értékelés pont azt engedi meg, hogy a tanár az értékelés során figyelembe tudja venni a gyerekek különbözőségét és személyiségét is.

A pedagógus olyan emberi értékeket is számításba vehet, amelyek fontosak a nevelés és a fejlődés számpontjából, így például külön kategória van a közösségi tulajdonságok, társas viselkedés és a tanulási motiváció értékelésére is. Ennek köszönhetően ez egy rugalmasabb rendszer, amelynek az a célja, hogy a diák teljes képet kapjon a tudásáról, az igyekezetéről, a jelenlegi állapotáról, valamint arról, hogy hogyan és mennyit tudott fejlődni.

A legtöbb szülő azokat az értékelési módszereket alkalmazza a gyerekeinél, amit nála is alkalmaztak gyerekkorában. Ezért van az, hogy a szülők többsége ma is ahhoz ragaszkodik, hogy az értékelés érdemjegyekkel történjen, mert azt ismeri, azt tudja beazonosítani. Ez azonban nem feltétlenül jó, mert az iskolai értékelés ennél összetettebb és a gyerekekre gyakorolt hatása is komolyabb.

A jegyekkel történő teljesítményértékelés ugyanis nem tud olyan árnyalt képet adni, mint a szöveges értékelés, és egy-egy jegy nem is biztos, hogy a tudást is hűen tükrözi. Arról nem is beszélve, hogy feszültséget kelt a gyermekben, ha nem tud elég jó jegyeket szerezni, ez pedig hat az önértékelésére és a személyiségfejlődésére is.

 

Osztályozási rendszer

Magyarországon ma is az 1950-ben bevezetett ötfokú osztályozási rendszer él, melyet szovjet mintára alkottak meg. Ebben a tanulmányi eredményt 5, míg a magatartást és a szorgalmat 4 jegy értékeli. Alsótagozaton az első osztályban nem kapnak még érdemjegyet a diákok, csak szövegesen értékelik a teljesítményüket, de második osztálytól kezdve az ötfokú skála alapján kapnak osztályzatokat.

 

Az érdemjeggyel történő értékelés hatása

A csupán érdemjeggyel való értékelés nem a legszerencsésebb megoldás a teljesítménnyel kapcsolatos visszajelzésre. Az egyik leggyakrabban megfogalmazott kritika az, hogy az osztályzatok miatt a tanulók elveszítik belső motivációjukat a tanulásra. Az lesz a fontos, hogy jó jegyet kapjanak és nem az, hogy biztos tudást szerezzenek. A jegy csupán külső motiváció, emiatt pont az érdemjegyek lesznek azok, amelyek gátat szabnak annak, hogy a gyerekek élvezzék a tanulást, és arra figyeljenek, hogy mit is tanulnak.

Mivel osztályzatokkal történik az értékelés, az lesz a fontos, hogy a gyerek jó jegyet kapjon, ami azt eredményezi, hogy maga a tanulási folyamat elértéktelenedik a sikerrel szemben. Arról nem is beszélve, hogy emiatt a diákok olyan feladatokat igyekeznek választani, amelyek egyszerűbbek és nem feltétlen kell hozzájuk kreativitás, mert félnek az alulteljesítés kudarcától, tehát attól, hogy esetleg rosszabb jegyet kapnak.

Mindemellett az érdemjeggyel történő értékelés hatása fejlődéslélektanilag sem elhanyagolható. Komolyan hat az önértékelésre, főleg kisiskolás korban, amikor az még csak kialakulóban van. Az iskolába kerülve a kisgyerek még nem tudja különválasztani magában azt, hogy a jegyet a teljesítményére kapta, ő azt automatikusa a személyére veszi. Ez pedig hozzájárulhat a későbbi önértékelési zavarokhoz, ami pedig további egyéni és társas problémát generál, nem beszélve a stresszről, amit a gyermekben gerjeszt.

 

Az árnyalt értékelés alternatívát jelenthet

A hagyományos értékelés alternatívájaként jelent meg hazánkban is a szöveges, egész pontosan az árnyalt értékelés. Ennek lényege, hogy a gyerek nem egyedül tanul és a tanár sem egy kívülálló ellenőrző szerepből méri le azt időnként, hogy hol tart a diák. A tanár is résztvevő és a tanulás a közös munka, valamint az együttműködés eredménye. Ebből következik, hogy az értékelés sem csupán a tanulónak ad visszajelzést a munkájáról, hanem a tanárnak is, emiatt az ő érdeke is az, hogy a diák megtanulja a tananyagot.

Iskolai értékelésHajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy akkor igazságos az értékelés, ha az egyformán minősít mindenkit, egyformán kezeli az összes gyereket. Azonban a gyerekek nagyon különböznek és a teljesítményük sem egyforma, éppen ezért lehetetlen egyformán értékelni őket. Az árnyalt értékelés pont azt engedi meg, hogy a tanár az értékelés során figyelembe tudja venni a gyerekek különbözőségét és személyiségét is.

A pedagógus olyan emberi értékeket is számításba vehet, amelyek fontosak a nevelés és a fejlődés számpontjából, így például külön kategória van a közösségi tulajdonságok, társas viselkedés és a tanulási motiváció értékelésére is. Ennek köszönhetően ez egy rugalmasabb rendszer, amelynek az a célja, hogy a diák teljes képet kapjon a tudásáról, az igyekezetéről, a jelenlegi állapotáról, valamint arról, hogy hogyan és mennyit tudott fejlődni.