A dadogás a világ népességének kb. 1 %-át, tehát nagyjából 70 millió embert érint, négyszer több férfit, mint nőt. Gyerekkorban ez az arány kicsit magasabb, a fiatal korú lakosság 5 %-a érintett. Annak, hogy a dadogás gyerekkorban gyakrabban fordul elő az az oka, hogy a gyerekek többsége felnőtt korára kinövi ezt a beszédhibát.
A dadogás nem más, mint egy beszédzavar, ami a beszéd ritmusát megakasztja. A dadogó pontosan tudja, hogy mit szeretne elmondani, de ebben a hangok akaratlan elnyújtása és ismételgetése, valamint a túl hosszú szünetek megakadályozzák.
A dadogás tünetei és okai
A dadogás tünetei nyilvánvalók és jellegzetesek. A hangok vagy szótagok akaratlan elnyújtása vagy ismételgetése, a kontextusba egyáltalán nem illő megállások és hosszabb szünetek, valamint a váratlan megállások mind a dadogást jelzik. Mivel a beszéd ilyenkor csak komoly erőfeszítés árán tud megvalósulni, nem ritkák az arcizom rángások vagy a furcsa mozdulatok sem. Ugyancsak a dadogókra jellemző az is, hogy kapkodva veszik a levegőt, aminek következtében nem tudják tartani a hétköznapi beszédben megszokott tagoltságot. A hangjuk általában monoton, de nem ritka a magasabb, szinte éneklő hangszín sem, ahogyan az sem, hogy két elakadás között felgyorsítják a beszédtempót.
Amíg a tünetek egyértelműek, a dadogás okai már közel sem azok. A mai napig nem tisztázott, azonban több kutatás arra jutott, hogy többtényezős, összetett okok vezethetnek a dadogás kialakulásához. Közrejátszik a genetika, ugyanis a dadogók kb. 60 %-a örökli az erre való hajlamot. Ezen kívül pedig testi és szellemi, valamint környezeti és pszichés hatások is állhatnak a beszédzavar hátterében, főleg a traumás dadogás esetében, amikor a zavar hirtelen lép fel és azonnal rögzül.
Lehetséges kezelési módok
Ha azt tapasztaljuk, hogy a gyermekünk dadog, nagyon fontos, hogy ne szidjuk meg érte és ne tiltsuk meg neki. Ezzel ugyanis súlyosbothat a helyzet, de semmiképp sem oldódik meg. Érdemes minél hamarabb szakemberhez fordulni és elkezdeni azt a komplex terápiát, amivel igyekeznek a dadogót kezelni. Fontos, hogy sosem magát a dadogást, hanem a dadogót kezelik. Fejlesztik a személyiségét és a helyes beszédtechnikát is megtanítják a beszédzavarban szenvedőknek.
Szülőként abban tudunk segíteni dadogó gyermekünknek, hogy igyekszünk olyan szeretetteljes légkört teremteni otthon, amiben biztonságban érzi magát. Ne erőltessük a beszélgetést, a nap végén ne legyen beszámolási kötelezettsége, de igyekezzünk minél több alkalmat teremteni a társalgásra és minden esetben hallgassuk végig türelmesen, ha szeretné elmesélni, hogy mi történt vele. Ne javítsuk ki és ne is mondjuk ki helyette a szót, mert ez csak fokozza a szorongását, ne idegeskedjünk és maradjunk türelmesek, ha elakad. A mondókák és versek is sokat segítenek, mert ezek esetében pontosan tudja a gyermek, hogy milyen szó következik, ezért próbáljunk minél többször mondókázni vele.
A dadogás és a nyelvtanulás
Tekintettel arra, hogy a dadogás egy beszédzavar, sajnos okozhat némi nehézséget az iskolában, főleg az idegen nyelv elsajátításakor. Azonban a pedagógus bevonásával és segítségével egy dadogó gyermeknek is ugyanúgy lehet sikerélménye. Lehet kérni, hogy ne feleljen szóban, hiszen a számonkérés egyébként is egy stresszes helyzet.
Azonban arra figyelni kell, hogy a dadogásra hivatkozva ne vonja ki magát teljesen az órai munka alól, ugyanis ezáltal könnyedén beleszokhat ebbe a helyzetbe és egyre kevesebbet fog szóban kommunikálni. Igenis fel kell őt is szólítani. Adjon rövid, egyszavas válaszokat, de vegyen részt ő is és legyen foglalkoztatva.