A kamaszkor leginkább az önkifejezés időszaka. Az ember ilyenkor keresi önmagát, hogy milyen is ő valójában, és mindannyiszor úgy képzeli, hogy megtalálta, azt szeretné a világ tudtára adni. Hogyan máshogy, mint a megjelenésével. A külsőnkkel tudjuk legegyszerűbben kommunikálni a világ felé azt, hogy mi magunk milyennek gondoljuk saját magunkat, mi is a világról alkotott véleményünk. Ezért egyértelmű, hogy a kamasz gyerek is ezzel az eszközzel szeretne élni: színes haj, sötét körmök, erős smink, esetleg piercing vagy tetoválás formájában.
Azonban pont ez az időszak, ami az általános iskola felső tagozatát, valamint a középiskolát teljes egészében lefedi. Emiatt valamiféle korlátok közé kell szorítani az önkifejezés ezen módját. A kérdés az, hogy mennyire?
Mit írhat elő az iskola?
A jogszabály szerint az, hogy az ember hogy néz ki és mit visel, az a saját döntése, ugyanis ezzel kifejezheti vallási hovatartozását, valamely csoporthoz való tartozását és a véleményét is. Emiatt elvileg az iskola nem kötheti ki még a házirendben sem azt, hogy a diáknak milyen ruhában kell, vagy tilos megjelennie az iskolában, mert a diák személyiségi jogait nem korlátozhatja ilyen módon.
Azonban – annak ellenére, hogy a megjelenés és a kinézet szabad megválasztása a személyiségi jogok kategóriájába tartozik – a törvény is előír néhány korlátozást. Ez alapján a megjelenést úgy kell megválasztani, hogy az ne akadályozzon másokat ugyanezen jogának gyakorlásában és ne veszélyeztesse a saját, továbbá mások egészségét és testi épségét.
A fentiek alapján tehát az iskola megszabhatja egyes tantárgyak és iskolai ünnepségek esetében azt, hogy a diáknak hogyan kell kinéznie. Természetes, hogy például a testnevelés órán tilos ékszert viselni, hiszen balesetveszélyes, ahogyan az is, hogy egy március 15-i ünnepségen fekete-fehér öltözékben illik megjelenni.
A jelszó: jó ízlés
A jogszabály tehát nem ad felhatalmazást a teljes tiltásra, éppen ezért az iskolai házirend nem tilthatja meg a hajfestést, a körömlakk használatát, a műkörmöt, a sminket, de még a piercinget és a tetoválást sem. Vannak olyan intézmények, amelyek úgy próbálják ezt áthidalni, hogy nem tiltják, csak szabályozzák: a túl erős smink vagy a természetellenes hajszín nem megengedett. Ez azonban azért nem túl szerencsés, mert nem biztos, hogy ugyanúgy értelmezik a diákok és a tanárok, ami könnyen konfliktushelyzetet tud teremteni.
Akkor mégis mi az, ami rendezőelv lehet ebben a helyzetben? Egyértelműen a jó ízlés. A tapasztalat azt mutatja, hogyha a diákokra bízzák azt, hogy miben jelenjenek meg az iskolában, akkor sem ragadtatják el magukat és az esetek többségében tartózkodnak az igazán extrém öltözéktől, sminktől és frizurától. A legtöbb iskola egyébként ma már inkább ezt az elvet vallja, és ha akad is 1-2 nem pont iskolába való megjelenés, akkor inkább csak elbeszélgetnek az adott tanulóval, de nem büntetik.