Bizonyára mindannyiunkban élnek az iskolai ünnepek emlékei. Ünneplőbe öltözve hallgattuk az iskola udvarán vagy a tornatermében a március 15-i megemlékezést már mi is, és ez nem sokat változott mostanra sem, pedig most már a gyerekeink teszik ugyanezt.
Az nem kérdés, hogy ezeknek az ünnepeknek mi a célja és miért van jelentősége. Azonban a megvalósítás formája nem biztos, hogy a legszerencsésebb. Több kutatás is alátámasztotta, hogy ezek a mai napig igen szigorú formális keretek is hozzájárulnak ahhoz, hogy sajnos a fiatalok az iskola befejeztével nem tulajdonítanak különösebb figyelmet nemzeti ünnepeinknek.
Mik azok a nemzeti ünnepek?
A nemzeti ünnep egy olyan kiemelt napot jelent egy ország vagy nemzet életében, amikor a nemzeti összetartozást ünneplik. Általában ez a nap az ország védőszentjének napja vagy az a nap, amikor az adott állam elnyerte a függetlenségét.
Magyarországon az Alaptörvény rögzíti, hogy mely napokat tekintjük nemzeti ünnepnek. Ez alapján hazánkban három olyan kiemelten fontos nap van, amely a nemzeti összetartozást hirdeti: március 15, augusztus 20 és október 23.
Március 15 az 1848-49-es szabadságharc emlékére, augusztus 20 az államalapítás és Szent István emlékére, míg október 23 az ’56-os forradalom emlékére vált nemzeti ünneppé.
A nemzeti ünnepek fontos szerepet játszanak a nemzeti emlékezet kialakításában. Ezek a napok a magyar történelemmel való azonosulást, a hazafiságot és a nemzettudat kialakulását segítik elő, emiatt különösen jelentős, hogy miként viszonyulunk hozzájuk és hogyan emlékezünk meg róluk.
Az iskolai ünnepek szerepe
Mivel az iskola igen meghatározó egy gyermek életében, a megemlékezésben is fontos szerep jut mind az iskolai ünnepeknek, mind a történelem tanításnak. A nemzeti identitás megteremtésének és a kollektív emlékek átadásának még ma is az oktatás az elsődleges fóruma, elsődleges közvetítője pedig az iskola.
Ezért az iskolai ünnepeknek ebben a folyamatban kiemelt jelentőségük van, hiszen a történelem oktatás mellett ezek segítik elő a diákok szocializációját. A megemlékezések is elősegítik, hogy a nemzet identitásának alapjául szolgáló közös tudást megismerve, azt magukénak tudva, a gyerekek részesévé váljanak annak a közösségnek, amit nemzetnek hívunk.
Az ünneplő teszi a diákot?
Azonban nem mindegy, hogy a közös megemlékezés miként zajlik. Ha a diákokban csak az marad meg az ünnepekkel kapcsolatban, hogy ez az a néhány nap, amikor fehér ingben és fekete nadrágban vagy szoknyában kellett menni az iskolába, nem biztos, hogy célt ér. Az meg pláne nem célravezető, ha esetleg még beírást is kap a gyerek, ha véletlenül elmulasztott ünneplőt húzni március 15-én.
Ezek az alkalmak nem a külsőségeken múlnak, éppen ezért az lenne a legjobb, ha a diákok is belülről éreznék át, hogy mit jelent március 15 vagy október 23. Ha megértenék, miért olyan fontosak a magyar történelemben ezek a napok, mit is adtak a magyarságnak ezek az események. És ha ezt egy játékos témanap vagy egy flashmob formájában teszik farmerban és tornacipőben, az sem baj.